Nem volt itt semmi, amire „bezzegezni” lehetett volna – ezt mutatták meg a Simionra szavazó románok

Az a helyzet, hogy George Simion alaposan meglepett – és nem azért, mert uszkve 41 százalékkal megnyerte az első fordulót. Nem. Simion győzelme, a 4 millió voks nem betegség – mint ahogy azt belhonban az egyre mélyülő árok túlpartjáról szeretik átható „bezzegromániázás” keretében üzenni –, hanem természetes immunreakció csupán. 

Minden egyes Simionra leadott szavazat igazi, echte protestszavazat volt. A románok Călin Georgescu győzelmének eltörlése, no meg a messziről bűzlő GDP-növekedési rekorderkedés ellen protestánskodtak. Érzik ők Damoklész kardjának – az egész EU legmagasabb költségvetési hiányának – fémes hidegét a nyakukon, hiába nem látszik sokaknak innen. Válságot főztek ki Bukarestben, miközben sikerült brüsszeli buksisimiig fel- és túlfűteni a gazdaságot mindenféle hitelekkel.

Hogy milyen válságot? Azt a fajtát, ahol 1,54 a teljes termékenységi arányszám, de 5,6-tal EU rekorder a csecsemőhalandósági arány – mielőtt még bárki elkezdi, nálunk 3,0 ez a szám, jobb, mint Hollandia, Svájc, vagy épp Németország aránya. Ahol a népesség 27,9 százaléka az Eurostat szerint effektíve szegény („szegénység vagy társadalmi kirekesztődés kockázatának kitett személy”), és ami a még megdöbbentőbb:

De hasonlóképpen EU-rekorder 16,8 százalékkal Románia a korai iskolaelhagyók arányában is, azaz a 18-24 év közötti fiatalok 16,8 százaléka legfeljebb a nyolc általánost végezte el, s aztán dezertált az iskolapadból. Ha már kallódók: nyilván Románia vezeti a rangsort azon fiatalok között is, akik sem nem tanulnak, sem nem dolgoznak – 19,4 százalékkal.

Ugyanez a Románia az, ahol – a legfrissebb, 2023-as adatok alapján – a teljes lakosság 13,9 százaléka nem rendelkezik sem fürdőkáddal, sem zuhanyzóval, sem öblítéses WC-vel. És ugyanez a Románia az, ahol sikerült elérni azt 2023-ra, hogy a kutatás-fejlesztésre költött pénz végre elérje a GDP 0,5 százalékát. 

Ezt mutatták meg a románok is, akik a bőrükön érezték a „bezzegtelenséget”, amikor leszavaztak Simionra. A Brüsszel- és háborúellenes, Ukrajnából és Moldovából kitiltott, rendszerellenes, lázadozó, kisebbség-ellenes jelöltre. Nem sok túlzással minden egyes rá leadott szavazat csak szög volt a „bezzegromániázás” koporsójába.

Szóval Simion meglepett. Alaposan. Már a kampánya alatt is igyekezett visszacsavarni magát öltönyös román Trumppá, de sikerült a tősgyökeres magyarellenes fociultrának kiböknie, hogy a magyarokkal közösen kell kovácsolniuk a románoknak a jövőt. „Össze kellene fognunk, és közösen kellene fellépnünk az illegális migráció ellen, megoldani a demográfiai problémákat, szembeszállni a »woke« ideológiával” – mondta, majd hozzátette, hogy „akár akarjuk, akár nem, ugyanazon a földön élünk. Egy országon és szomszédos országokon osztozunk”. Szép szavak, kampányszavak. Be akarja gyűjteni a magyar szavazókat is Simion a második körre – ha már az első körben nyilvánvaló okokból nem szavaztak rá. 

Fél évtizede feldúlta az úzvölgyi temetőt, fel akarja számolni a magyar iskolákat, még inkább visszaszorítaná az anyanyelvhasználathoz fűződő jogot, ahogy az etnikai képviseletet is. Szóval először várjuk ki, hogy a második forduló után ki mit is tesz majd két meglepő nyilatkozat között. Nyugtával dicsérjük a napot – de azért emlékezzünk, Fico és Vučić kapcsán már sikerült ezt a „lokális kiegyezést” elérni.

Az ilyen „kiegyezésekről” nem tudok nem a Gyűrűk Ura legendás jelenetére gondolni. Készülnek a nagy harcra főszereplőink, úgy hozta a sors, hogy a történelmileg ellenséges törpök és tündék vállt vállnak vetve harcolnak, s Gimli egyszer csak felnéz Legolasra: „Nem hittem, hogy egy tünde oldalán küzdve halok meg” – „S ha azt mondanánk, hogy egy barát oldalán?” – „Igen, azt vállalom.” De csak nyugtával, minden törlesztés után.

Mert bőven van mit törleszteni.

Nyitókép: Daniel MIHAILESCU / AFP